Igen problémát a lehetséges következmények okozzák, amik a kezeletlen magas vérnyomásból fakadhatnak. Elsősorban az érrendszer károsodása hat kedvezőtlenül valamennyi szervre, elsősorban a pl. a szívre, vesére, szemre vagy az agyra.

Attól függően, hogy a pl az agyat, a szívet, a veséket vagy a szemeket érinti-e  a magas vérnyomás összefüggő következményes keringési károsodás, a kialakult kórkép akár stroke, szívinfarktus látáskárosodás vagy vesekárosodás is lehet. Emellett demencia, és a merevedési zavar kialakulásáért is felelős lehet az emelkedett vérnyomás

Van a tankönyvi vérnyomás, ami 120/80 Hgmm aminek az elérése a cél. Természetesen úgy mint az élet számos területén létezik tolerancia is, aminek értéke maximális 140/90 Hgmm alatt kell, hogy legyen. Ez az érték jelenti a hipertónia azaz magas vérnyomás alsó határ értékét.

Ha 140/90 Hgmm - nél magasabb értéket mutat a vérnyomásmérő, mese nincs, orvoshoz kell fordulni. Mert már tudjuk, hogy a magas vérnyomás nem fáj, mégis rengetegen halnak meg miatta.

A szomorú válósághoz tartozik, hogy a szív-és érrendszeri megbetegedés több áldozatot követel, mint a rosszindulatú daganatok. Még elrettentőbb, hogy csak az elhunytak fele tudott arról, hogy a vérnyomása túl magas volt. Itt vetődik fel a kérdés, vajon miért?

Sokan azt hiszik, hogy majd valamilyen változás, mint pl. a pulzáló jellegű fejfájás, vagy a lüktető erek majd felhívják a figyelmet a magasabb vérnyomásra. Ez nagy tévedés.

A magas vérnyomás „néma gyilkos” ami semmilyen jellel nem hívja fel a magára a figyelmet

Ha már a vérnyomás eléri a 180/120 Hgmm-et, akkor előfordulhat, hogy a vérnyomás miatt fáj a feje, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel, különben visszafordíthatatlan szervi károsodások léphetnek fel.

( Amint tudjuk, hogy egy nap folyamán több ezer vérnyomás értéket lehet mérni, ezért ki kell alakítani egy rendszerességet, hogy le tudja az ember ellenőrizni, milyen vérnyomással rendelkezik. Magyarul nem elég 1-2 alkalommal megmérni a vérnyomást, hanem elkell végezni a statisztikai méréseket a itt leírtak alapján. )

Tehát a magas vérnyomást azért nevezik néma gyilkosnak, mert nem fáj és következményei életveszélyesek lehetnek.  Ugyanis a tartósan megemelkedett vérnyomás károsítja az erek belső falát és a sérült érfal lerakódások, vérrögök, helyi vizenyők kialakulásának kedveznek. A lerakódás nagyon gyakran zsíros kötőszöveti plakkok érfalra való kitapadását jelenti, ami nem más mint az – érelmeszesedés azaz ateroszklerózis folyamata.

Az érelmeszesedés szűkíti az erek belső keresztmetszetét ami nehezebbé teszi a vér áramlást ami által romlik a szövetek vérellátása. A lerakódáson kívül a magas vérnyomás által még az erek falai is megvastagodnak, ami miatt veszítenek a természetes rugalmasságukból, merevvé válnak. Mindez rontja az erek vért továbbító funkcióját is.

Az agy, szív, szem és a vese.  Ha ezeket a szerveket ellátó érhálózatban következnek be a magas vérnyomás miatti elváltozások, akkor az adott szerv nem fog elegendő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz jutni, működése zavart fog szenvedni, súlyos esetben teljes szöveti elhalálozás következik be.

Az utóbbi években bebizonyosodni látszott, hogy számos esetben az időskori szellemi leépülés ( demencia) illetve a már fiatalabb korban is fellépő szexuális zavarok is a magas vérnyomás és a következményes vérellátási zavarok számlájára írhatók. Ugyanis akiknek fiatal korban magas a vérnyomásuk, azok idős korban nagyobb eséllyel szenvednek majd elbutulást. Gyakrabban fordul elő a férfiaknál az erekciós zavar a nőknél pedig a libidócsökkenés.

Sokkal rosszabb a helyzet, ha csak mindezen elváltozásokból derül fényre a magas vérnyomás. A helyzet az, hogy nagy valószínűséggel, évekkel azelőtt jelen volt a hipertónia, csak fel kellett volna figyelni rá.  A kezelés megelőzte volna a szívet, agyat, szemet, mentális vagy szexuális működést érintő súlyos esetenként katasztrofális szövődményeket.

1. stroke vagy agyi infarktus
2. szívinfarktus

A stroke –nak 2 típusa van, attól függően, hogy az agyi ér elzáródásáról van –e szó, ami bizonyos agyterületek vérellátását akadályozzák, vagy pedig vérzéses stroke-ról, azaz arról, hogy az agyat ellátó egyik verőér megrepedése vérömleny kialakulásához vezet, ami az agyállomány összenyomását okozza.

Ha a tünetek 24 órán belül megszűnnek, akkor átmeneti agyi keringési zavar, állt fenn, amit sokan a „szélütés”előszobájának tartanak. Súlyosabb esetben  az agyállomány egy része végleges károsodást szenved és tartós maradványtünetek ( bénulás, beszédzavar ) maradhatnak vissza, de halálos kimenetelű is lehet a stroke.

A  szívinfarktus .  a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelen válása miatt. Kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben.

A hipertónia jelentette rizikó még inkább kifejezett, ha figyelembe vesszük azt, hogy a magas vérnyomás számos esetben egyéb rizikófaktorokkal együtt lép fel. Ezek az egyéb rizikófaktorok elsősorban az úgynevezett „metabolikus szindróma” tünet együttesének elemei, amik a következők:

• magas éhomi vércukorszint
• magas trigliceridszint
• alacsony HDL – koleszterinszint

Megfigyelték, hogy azoknál a magas vérnyomásos személyeknél, akik a metabolikus szindróma tünet együtteséből még legalább 2 rizikó faktorral rendelkeznek, kétszer magasabb a szív-és érrendszeri megbetegedések és elhalálozás kockázat, mint a „csak” hipertóniásoknál.

Ha tehát valakinek magas a vérnyomása és emellett a laborlelete is kedvezőtlen vérzsír szintekről árulkodik, netán még elhízott is, fokozott szív- és érrendszeri rizikóval rendelkezik. Egy ilyen személynek fokozottan oda kell figyelni a helyes életmódra és az orvos által javasolt gyógyszeres terápiák követésére.