Mi köze van a huminsavnak az egészséghez.

A választ Dr.Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas német származású amerikai kémikus az ortomolekuláris medicin atyja fogalmazta meg talán a legkézenfekvőbben még az 1960-as években.
„Az emberi szervezetben a vitaminok, ásványi anyagok és a nyomelemek optimális koncentrációja szükséges ahhoz, hogy testi, lelki, szellemi téren jó közérzettel rendelkezzünk. Vagyis minden baj, betegség, fejlődési rendellenesség okát az ásványi anyagok, mikroelem, vitaminok hiányában kell keresnünk.”

A fenti állításból kiindulva logikus, hogy az étrendünket úgy kell alakítani, hogy naponta megfelelő mennyiségű vitamin, ásványi anyag és mikroelemek vigyünk be a szervezetünkbe. Ezzel viszont óriási és egyben fizikailag megoldhatatlan problémába ütközünk. Ugyanis csak táplálékkal nem vagyunk képesek bevinni az elvárt mennyiséget a rossz minőségű, kimerült termőtalajnak köszönhetően. Tudományosan igazolható, hogy a gabona alapú élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök már csak töredékét tartalmazzák az 50 évvel ezelőtti vitamin- és mikroelem tartalmuknak.

Természetesen ez megmutatkozik az állati eredetű táplálékokon is, hisz a legelők, takarmányok is kevesebb vitaminokat és mikroelemeket tartalmaznak, így az állatok húsa is ebben a hiányban szenved.

Ezt bizonyítja Dr.Joel vallach állítása is, miszerint a jómódú nyugati világban minden minden természetes módon meghalt állat és ember tápanyaghiány-jelenségben hal meg.

Pótolni kell,

Ezek után egyértelmű, hogy, ha a szervezetünknek meg akarjuk adni a szükséges vitamin és ásványi anyag mennyiséget, akkor ezt valamivel pótolnunk kell. Az egyik legjobb megoldás, ha organikus az eredetihez hasonló formában bevinni a szervezetbe, hogy a legjobban tudjanak hasznosulni. Ezt a folyamatot tudja számunkra biztosítani a huminsav.
A huminsav komplexképző tulajdonsággal rendelkezik, úgy kapcsolódnak a fémionokhoz, hogy azok más anyagokkal ne tudjanak reakcióba lépni. Úgy” fogják meg a fémionokat” mint a rák ollója a tárgyakat. Ezt nevezzük kelátkötésnek. (A kelát a görög kele = rákolló-ból származik ) Így megmentik a fémionokat a tápcsatornában jelen levő savaktól, enzimektől, egyéb anyagoktól, melyek hatására csak alig, vagy egyáltalán nem szívódnak fel.