Szükésgünk van egymásra
A harmonikus élet alapvető tényezői az értékes kapcsolatok
Az ember társas lény; szükségünk van egymásra. A túlélés, illetve a méltó élet érdekében ösztönös igényünk van a kapcsolatteremtésre és egymás támogatására. Az emberi faj fennmaradásának egyik kulcsa valószínűleg a közösségi létezés formáinak kialakulás lehetett.
A harmonikus élet alapvető tényezői: a jó családi, munkahelyi és baráti kapcsolatok. De nem a barátok, illetve társadalmi kapcsolódások száma a fontos, hanem ezek minősége. Inkább kevés, de minőségi kapcsolatod legyen, mint sok, de gyenge.
Akkor is lehetsz magányos, ha van melletted valaki, akár egy egy egész csoport. mindenkinek lehetnek magányos időszakai, és néha teljesen normális, ha egyedül érzed magad. Az önként vállalt magány nem jár semmilyen egészségügyi kockázattal. Akkor van baj, ha az egyedüllét akarattalan.
Kerüld az energiavámpírokat
A jó kapcsolatok pozitív energiát nyújtanak, javítják az egészségedet, közérzetedet. Azonban ennek az ellenkezője is igaz: van aki csak leszívja az energiádat. Az ilyen emberrel való találkozás után fáradtnak, üresnek érzed magad; kicsit úgy, mintha fejbe kólintottak volna. Válassz megfelelő barátokat, és élj normális, egészséges társasági életet.
Miért fontos a barátokkal töltött idő?
Együtt lenni a barátokkal, érezni, hogy becsülnek és szeretnek - s persze vissza is adni mindezt - hihetetlenül inspiráló dolog. Minél több időt töltünk egymással, annál egészségesebbek és erősebbek leszünk mindannyian.
A tartalmas, színvonalas társasági élet pozitív hatással van a szervezetünkre, mert ilyenkor megnő a jó közérzetet biztosító hormonok száma, a stresszhormonoké pedig lecsökken. Ezáltal a gyulladások is ritkulnak, immunrendszerünk megerősödik, és hosszabb, boldogabb életre számíthatunk.
A mondás, miszerint "a magány erősít", nem ál, hiszen sokkal több energiát meríthetünk a pozitív társas kapcsolatokból.
A jó kapcsolatban élő emberek, vagyis akik jó viszonyt ápolnak közeli rokonaikkal, barátaikkal vagy akár ház kedvenceikkel gyorsabban gyógyulnak fel a betegségekből és általában tovább élnek.
Kutatások szerint
Több vizsgálat megállapította, hogy a magányos emberek korábban halnak meg. A stroke például sokkal gyakoribb a magányosaknál, mint a kapcsolatban élőknél.
Egy 180 000 résztvevős, átfogó kutatás kimutatta, hogy a magányos, illetve csupán kevés társas kapcsolattal bíró alanyoknál közel 30 %-kal nagyobb a szívinfarktus kockázata. Az arány a stroke esetében: több, mint 30 %-kal több megbetegedés az egyedülálló embereknél.
Egy amerikai tanulmány szerint az Alzheimer-kór esélye kétszer akkora a magányosoknál, mint a kapcsolatban élőknél.
A magány veszélyei
Ha hosszú ideig nincs megfelelő társas kapcsolata az embernek, az rombolhatja a személyiségét. Az egyedüllét legfőbb hátránya, hogy nincs kivel megosztanod az érzéseidet, illetve nem kerülsz szoros, bizalmas kapcsolatba egy másik emberrel. A magány olykor még a fizikai fájdalomnál is kínzóbb tud lenni.
Néha a körülötted élők is tovább mélyítik a magányodat. Vegyünk például egy nagymamát, aki örömittasan, büszkén dicséri "az ő csodálatos gyermekét", nem is szólva "a még csodálatosabb unokájáról", miközben egy pillanatra sem jut eszébe, hogy lehet olyan a társaságban, akinek nincs családja, vagy önhibáján kívül gyermektelen. Tehát nagyon körültekintően kell viselkedni minden helyzetben, s vigyázni arra, hogy mit mondunk, hogy senkit se sértünk meg vele. Fordítsunk figyelmet azokra az emberekre is, akik - például a munkahelyen - ki vannak rekesztve a társaságból. Az ilyen emberrel viselkedjünk nagyvonalúan, legyünk nyitottak és kíváncsiak az illető problémáira, kezdeményezzünk vele beszélgetést - hiszen a barátságok is így születnek.
A környezetünk döntően befolyásolja egészségi állapotunkat. Ha magányosnak, kirekesztettnek érzed magad, aki semmilyen támogatásra sem számíthat, akkor csökken a stresszel és a kórokkal szembeni ellenállásod. A pszichés stressz gyulladásokat okoz, és közvetlenül károsítja az immun-, szív- és érrendszert, illetve egyéb szerveinket. Ezáltal fogékonyabbá válunk a betegségekre, és megrövidítjük az életünket.
Közismert tény, hogy a stressz, az elhízás és a passzív életmód káros, ám azt kevesen tudják, hogy a kényszerű magány legalább ilyen kockázatos az egészségünkre. Ezért kell a lehető legmélyebbre ásnunk ebben a fejezetben, ezért kell kutatnunk a megoldást a magányra, ami tehát alapvetően lelki állapot.
A magány kvázi megduplázza az esélyt a betegségekre és a korai halálra. A kirekesztettség érzése ugyanolyan életveszélyes - vagy még életveszélyesebb -, mint a dohányzás, a stressz, az elhízás vagy a magas vérnyomás.
Barátkozz!
A barátság forrása a kölcsönös tisztelet és bizalom. Ahhoz, hogy jó kapcsolatot létesíts egy másik emberrel, fontos, hogy:
- őszintén és felszabadultan tudjatok beszélgetni egymással
- tudj hallgatni, odafigyelni a másikra
- légy pozitív, mutass tiszteletet a másik iránt, mindig adj neki visszajelzést, s érezzétek jól magatokat egymás társaságában
- vedd komolyan a másik embert
- tartsd tiszteletben a másik egyéniségét, tudjatok kompromisszumot kötni, legyetek rugalmasak
Ha két ember kapcsolatba kerül egymással, fontos, hogy legyenek empatikusak egymás iránt, azaz ha úgy hozza a sors, próbáljanak belehelyezkedni a másik helyzetébe. Ha nem vagy tisztában a másik perspektívájával, álláspontjával, nem tudsz majd méltó barátjává válni, s kölcsönös tisztelet sem alakul ki köztetek. Sőt, ilyenkor igazi támogatás vagy jó tanács sem várható tőled. Ha mindezeket észben tartod, amikor éppen összebarátkozni készülsz valakivel, akkor valóban mély, hosszan tartó és termékeny kapcsolatra számíthatsz.
Hogyan tehetsz szert új barátokra?
Oly sok módon lehet barátságot létesíteni, ráadásul a barátság sohasem életkor-függő. Az eltérő életkorú emberek közti barátság gazdagabbá, színesebbé teszi az életet. A barátkozás lehetősége mindenki számára adott, és teljesen független attól, hogy ki honnan, milyen körülmények közül jött.
Barátságokat köthetsz
- egy tanfolyamon vagy klubban, ahová mindketten jártok; mondjuk egy főzőtanfolyamon, fotós szakkörön, madármegfigyelő csoportban, kertészeti tanfolyamon, sportklubban, bárhol, ahol hasonló érdeklődési körű emberekkel találkozhatsz
- ha például veszed a bátorságot, és egyedül elutazol valahova, s közben új emberekkel kerülsz kapcsolatba
- ha beiratkozol egy tánccsoportba
- ha aktív vagy a közösségi médiában, például a Facebookon, chatszobákban, online ismerkedő portálokon
- ha sétálni, edzeni, aerobikozni jársz valakivel
- ha áthívod a szomszédodat egy kávéra, vagy moziba mész valakivel
- ha részt veszel valamilyen önkéntes szervezet munkájában
- ha kórusban énekelsz
- ha barátodnak tekinted a házi kedvencedet
Nem könnyű barátokat találni
Sok dolog akadályozhatja a zökkenőmentes kapcsolatépítést.
A leggyakoribb akadályok a következők:
- félelem: az emberekkel való ismerkedés egyszerre izgalmas és félelmetes. Sőt, a félelem gyakran még a kíváncsiságot is felülírja
- önbizalomhiány: "Miért akarna valaki pont énvelem barátkozni? Semmi különleges sincs bennem, és biztos, hogy unalmasnak fog találni."
- nem biztonságos környék, ahol nem szívesen mozdul ki az ember: bizony, ez is elég ahhoz, hogy az ember otthon maradjon, és egyáltalán ne járjon el ismerkedni
A félelem és az önbizalomhiány sokszor vezeti rossz döntésekre az embert. A magányos való állandó kesergés miatt a bátorságunk is alábbhagy, s végül belenyugszunk a helyzetünkbe.
A változás kulcsa
Első lépés - a megértés
Az első lépés, hogy az ember felfogja a saját helyzetét, legyen őszinte magához, lássa tisztán a problémát, és értse meg annak következményeit.
"Magányos vagyok, nincs egyetlen igaz barátom, illetve párom, péntek esténként itthon gubbasztok egyedül, miközben mások társaságban buliznak. A legszebb ünnepnapokon az én számomra a legszomorúbbak, mert ilyenkor különösen kínoz a magány. Gyakran esem búskomorságba, és ilyenkor úgy érzem, hogy az élet szinte elröpül mellettem."
Borzasztó nehéz belátni, illetve józanul értékelni a fenti szituációt. Pedig pontosan ez szükséges a változáshoz, mert ha tiszta fejjel állsz a dolgokhoz, akkor könnyebben megláthatod, hogy mit is kell tenned.
Második lépés - kell valami motiváció
Ha a helyzet már világos számodra, akkor elkezdhetsz tenni is a változásért. A megfelelő motiváció annyi energiával tölthet fel, ami elég, hogy kihúzd magad a magány mocsarából.
Ahány ember, annyiféle megoldás a bajokra, hiszen ezek a problémák mindig személyre szabottak. De a legjobb megoldás közelebb van, mint gondolnád: ha magadba nézel, könnyen megtalálod.
Ebben a fázisban muszáj legyőznöd a félelmeidet, mert a félelem egyfajta válaszreakció az akadályokra, amiket a világ gördít eléd. Te viszont nem torpanhatsz meg, tovább kell menned, ám mindig legyél kritikus és körültekintő a választási lehetőségekkel. Nem riaszthatnak el a veszélyek, inkább próbáld pozitív energiává alakítani a félelmeidet.
Harmadik lépés - jelöld ki a célt
A motiváció és a kellő energia már megvan a változtatáshoz, ami még hiányzik, az a célkijelölés. Például: "Milyen életet szeretnék, s hogy érhetem el?" Ez az, most már jó úton jársz, megvan a célod, a döntés megszületett.
Negyedik lépés - a cselekvés
Eljött a konkrét cselekvés ideje, itt a pompás esély a változásra. Nem kérdés, hogy valahol "odakint" barátok és egy igazi társ várnak rád; neked csak kitartásra és energiára van szükséged és persze nyitott szemre, hogy meglásd a "kincset". Mert egy barát vagy partner tényleg kincset ér: ők teszik boldogabbá, hosszabbá és kellemesebbé az életedet.
Soha ne add fel
Ha úgy érzed, megint növekszik benned a félelem és az aggodalom, akkor térj vissza a kiindulópontodhoz: "Oké, ma ilyen az életem, de vajon a jövőben is így akarok-e élni?". A válasz: nem, ezért "újra fel kell vázolnom a problémát, és úrrá kell lenni a félelmeimen, hogy valami újra elinduljon". Tehát ne azon agyalj, hogy: "Mi sül ki ebből az egészből?", inkább azon, hogy: "Mit kell tennem a dolgok megjobbításáért?".
Például beszerezhetsz párat az ezerféle kedves üzenetkártya közül, amelyek cselekvésre bátorítanak, biztatnak, hogy higgy magadban, mert képes vagy rá, emlékeztetnek az értékeidre és így tovább. Az ilyen megerősítések mindig hasznosak, úgyhogy bátran ragaszd fel a kártyáidat a fürdőszobai tükörre vagy a hűtő oldalára, hogy mindig lásd magad előtt a célt, illetve azt, hogy: "Igen, meg lehet, meg tudod csinálni!".
Ha már túl vagy az első lépésen, akkor beindítottad a gépezetet, s annál könnyebb lesz megtenni a következő lépést. mindig az indulás a legnehezebb, de aztán egy pozitív spirálba kerül az ember.
Természetesen lesznek olyan napok, amikor kételkedsz magadban; fáradtnak, sebezhetőnek érzed magad. Az ilyen napokon jobb nem erőltetni a dolgokat, ugyanakkor sosem szabad szem elől téveszteni a célt, hogy a lehető leghamarabb visszatérhess hozzá. Ne add fel az első akadálynál. Ellenkezőleg? próbálj még rugalmasabb lenni a célod felé vezető úton. Ha az első lépés nem sikerül, keress új, jobb megoldást.
Ha képes vagy az akadályokat is úgy kezelni, mint hasznos és fontos tapasztalatokat, akkor legközelebb biztos jobban fognak sikerülni a dolgok. Direkt kellenek az akadályok, mert lehetőséget kínálnak a változtatásra, fejlődésre. A kudarcélmény mindig a félelemből fakad. Hagyd, hogy a kíváncsiságod diktáljon. A bizonytalanság, a véletlen hozzátartozik a mindennapjainkhoz, sőt, annál izgalmasabb az élet. Bátran próbálkozz tehát, és bontogasd a szárnyaidat. Meglátod, sikerülni fog!
