Ha úgy ismerné a vérnyomását, mint a testtömegét vagy a magasságát, akkor több mint valószínű elkerülné a magas vérnyomásra visszavezethető súlyos, sokszor életveszélyes szövődményeket.

Ugyanis a magas vérnyomás időben történő felismerése akár életet is menthet.

Az alábbiakban megismerkedünk részletesen

• mi a vérnyomás,
• hogyan kell értelmezni a számadatokat
• mikortól magas a vérnyomás
• hogyan kell hiteles és megbízható, az orvos informálására alkalmas eredményeket mérni

A sejtek oxigén és tápanyag ellátása az érrendszeren kersztül a vér folyamatos áramlásával történik. Ehhez az áramláshoz szükség van folyamatosan jól működő  "pumpára" is. Az állatok és az emberek szervezetében ezt a pumpafunkciót a szív látja el. A szív és az erek egy komplex rendszert képeznek , amit szív-és érrendszerszernek, latinul kardiovaszkuláris rendszernek nevezünk.

A szív jobb és baloldali részből áll, különböző funkciókkal. A jobb oldal fogadja az elhasznált oxigénban szegény, szén-dioxidban dús vért, majd a tüdőbe pumpálja azt, ahol megtörténik a gázcsere.

Ezt követően az oxigén dús, szén-dioxidban szegény vér a szív bal oldalába kerül, ahonnan az aortán ( fő verőéren ) keresztül a szervezet legtávolabbi pontjáig is eljut.  Ezen a hosszú úton az aorta szerteágazik nagyerekre (un. artériákra vagy verőerekre.), amik ezt követően további, szűkebb keresztmetszetű erekre olszlanak szét, amik legvégül a teljes testet behállózó hajszálerekre ágaznak.

A hajszálerek falán keresztül veszik fel a sejtek a tápanyagokat és az oxigént, illetve azon keresztül küldik vissza a szívhez a bomlástermékeket és a szén-dioxidot. A szív irányába haladó hajszálerek egyre nagyobb keresztmetszetű vénákba folynak össze, míg végül eljutnak a szívhez.

A szív mint négy üregű pumpa, két pitvarból és két kamrából áll, melynek a teljesítménye csodálatra méltó. A szívkamrák az ember 60 éves korára kb 200 000 köbméter vért pumpálnak a keringésbe. MInden egyes szívösszehúzódás azaz kontrakció, egy-egy adott térfogatú vér erekbe való bepumpálással jár. A szív átlagosan 60-80 alkalommal húzódik össze és ernyed el percenként. Ez a szám a másképpen jól ismert pulzusszám. Ez egy periodikusan ismétlődő folyamat, amely során a vér a szívből az aortán át a verőerekbe jut, ami egyben a nyomási hullámok továbbítását is jelenti, mindez felületes helyeken.Pl. a csuklón pulzusként tapintható.

Amikor a szív összehúzódik, azaz megtörténik a szívverés, a vér az erekbe áramlik, amik ellenállást fejtenek ki a véráramba. A szívverés pillanatában tapasztalható az erekben a legnagyobb nyomás, amit szisztolés nyomás-értéknek  nevezünk, köznyelven a vérnyomás felső értékének hívunk.

A szív összehúzódását követően a vér továbbítódik az érpályán belül, ezzel párhuzamosan egyre inkább esik a vérnyomás, mígnem eléri a vérnyomás alsó értékét, ami szaknyelven diasztoész vérnyomásnak neveznek.

A vérnyomás a két szívverés közötti pillanatban a legalacsonyabb, akkor amikor a szívizmok pihennek. A vérnyomásmérő készülékek mindkét értéket mérik és mind az alsó mind a felső értéket Hgmm ( higanymilliméter ) egységben adják meg. Pl. 120/80 Hgmm formátumban.

Hipertónia

Az az eset, amikor a szakemberek magas vérnyomásról beszélnek. Ekkor a szisztolés vérnyomás értéket, pontosabban ennek az emelkedett értékét veszik alapul. De tisztában kell lenni azzal is, hogy mint a szisztolés mint a diasztolé érték emelkedése problémára utalhat.  Idősebb korbam a magasabb szisztolés érték szokott megemelkedni, amit szisztolés hipertónia okozója. Fiatalabbaknál jellemzőbb az alsó érték megemelkedése, ami diasztolés hipertóniát okoz.

Az otpimális vérnyomás esetén a vérnyomás nem haladja meg a 120/80 Hgmm értéket. Viszont normális értéknek tekinthető még, az optimálisnál magasabb de 130/85 Hgmm alatti érték is. A magas -normális vérnyomás azt jelenti, hogy a szisztolés érték 130 és 135 Hgmm között mozog, míg a diasztolés a 90 és 99 Hgmm tartományban található.

A magas vérnyomás - hipertónia a 140/90 Hgmm-nél magasabb vérnyomás. Ez az érték kortól függetlenül minden esetben hipertóniát és egyúttal kezelendő állapotot jelent. De a hipertóniánál már különböző súlyossági csoportokat különböztetünk meg, mint az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú hipertónia.

A hipertónia kategórizálásának jelentősége kihat a betegségek, szövődmények esetleg szervkárosodások kimenetelére. Különböző fokú hipertóniánál különböző terápiát kell alkalmazni. Másként tekintenek egy 150/100 Hgmm illetve egy 185/120 Hgmm vérnyomású betegre. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a rizikója annak, hogy szövődmények, károsodások lépnek fel. De ennek igaz a fordítottja is.

Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál ritkább a szív-, vese-, agyeredetű életveszélyes megbetegedések. MIndez megmagyarázza azt is, hogy a már kialakult hipertónia esetén miért kell különösen nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy életmódbeli változásokkal és/vagy gyógyszeres kezelésekkel minél inkább az optimális közelébe lehessen a vérnyomást visszaszorítani.

Aggasztó hazai adatok

Magyarországon a felnőtt lakosság 44 %-a azaz mintegy 3,5 millió ember hipertóniás. Ezek közül kb 1,5 millióról elmondható, hogy kezelve van a vérnyomásuk, velük minden rendben van.  A további 1-1 millió embernél vagy nem ismert a fennálló magasvérnyomás, vagy ismert ugyan, de kezeléssel nem sikerült az optimális vérnyomást elérni.

Mindenkinek tisztában kellene lennie a saját vérnyomásával

Annak érdekében, hogy a hipertónia és az azzal kapcsolatba hozható súlyos , életveszélyes szövődmények és szervi károsodások megelőzhetőek legyenek, mindenkinek tudnia kellene azt, hogy mennyi a vérnyomása.

Magas vérnyomásos betegnél, egyértelmű sőt kötelező a napi vérnyomásmérés. Akinél még nincs megállapítva a magas vérnyomás, azért lényeges a rendszeres mérés, hogy minél hamarabb azaz időben felismerhető legyen a hipertónia. Azért, hogy a kezelését minél hamarább el lehessen kezdeni. Ugyanis a korai kezeléssel csökkenthetők a legnagyobb mértékben a magas vérnyomással járó kockázatok.

Legalább annyira fontos lenne tudni azt, hogy mekkor a vérnyomás, mint ismerni azt, hogy hány kiló vagy milyen magas az illető.

Hol lehet ma vérnyomást mérni?

• háziorvosnál
• szakorvosnál
• gyógyszertárakban
• szűrőcentrumokban
• otthon

Természetesen a legkényelmesebb megoldásnak az otthoni vérnyomás mérés bizonyul. A kardiológusok célja egyre jobban az, hogy a vérnyomásmérés kikerüljön a rendelőkből. Azért, mert szerintük megbízhatóbb diagnózis állítható fel, ha a paciens a megszokott környezetében ( otthon vagy munkahelyén ) mérik rendszeresen a vérnyomásukat. Már csak azért is, mert még mindig működik a "fehér köpeny hipertónia" , ami nem csak legende, de igenis működő "stressz " a pacienseknél.

A betegségek mintegy 15-30%-ánál az orvosi rendelőben 10-20 / 5-10 Hgmm - el is magasabb értéket mutat ki a vérnyomásmérő. Ami akár más csoportba is sorolhatja a pacienst, ami egész más felesleges kezelési eljárást igényel. Megoldás az otthoni nyugodt környezetben történő rendszeres mérés.

Manapság az otthon használt vérnyomás mérők mind automaták. A kijelző könnyen áttekinthető, szám formában mutatják a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékeket és a pulzusszámot. Ahhoz, hogy pontos eredményeket kapjunk, ajánlott klinikai vizsgálatokkal hitelesített vérnyomásmérő készüléket használni. Mindig keresse a készüléken a  klinikai minősítő pecsétet.

Otthoni használatra felkaras és csuklós vérnyomásmérők közül lehet választani. Sajnos a csuklón és a felkaron mért eredmények ugyanazon kar esetében különbözhetnek, amit érsűkület szokott okozni. Ha a különbség túl nagy, azaz a szisztolés érték több mint 10 Hgmm  vagy a diasztolés értékben több mint 5 Hgmm eltérés mutatkozik, akkor célszerű a felkaron mérő készüléket választani. 

Továbbá fontos a megfelelő mandzsetta méret használata. Választhat gyermek, normál karméretű felnőtteknek szánt 22 -32 cm, illetve felkarra alkalmas nagyobb felkar kerületű 32 -42 cm mandzsetták közül. Az újgenerációs készülékek már univerzális mandzsettával rendelkeznek, ami mind normál, mind vastagabb felkar esetén garantálja a pontos mérést.

1. Vérnyomásmérés előtt olvassa el figyelmesen a használati útmutatót. A készülék helyes használata segít abban, hogy pontos eredményt kapjon.
2. A vérnyomásmérés minden esetben 5 perc nyugalmi helyzet után, ülve történjen.
3. A bal és a jobb felkaron mért értékek etérése 20 Hgmm -ig ( szisztolés és diasztolés) nagyon gyakori, de ez normálisnak mondható.Össze kell hasonlítani a két felkaron mért értékeket és a következőkben mindig azo felkaron kell  a vérnyomást mérni, ahol a magasabb értéket mér a készülék.  A felkarra helyezhető mandzsettát úgy helyezze fel, hogy a mandzsetta alja mintegy 2-3 cm-rel feljebb legyen a könyöktől, azaz a könyökhajlat ne zavarja a mandzsetta illeszkedését és ezzel a mérés pontosságát. Akár csuklóra, akár felkarra helyezhető mandzsettás készülékkel mér,   a mérési  pont legyen a szív magasságában. Amennyiben a mérés helye mélyebben/lejebb található, mint a szívmagasság a mért értékek a ténylegesnél néhány Hgmm- rel magasabbak.
4. Mérés közben Ne mozogjon, Ne beszéljen.  A beszéd a mért értékeket kb 6-7 Hgmm -el növeli. Ügyelni kell arra is, hogy a ruházat ne szorítsa a méréshez használt karját.
5. Ne tegye keresztbe a lábát, mert akkor az erekre kifejezett külső nyomás hat, ami befolyással van a mért vérnyomás értékre ami akár 8 Hgmm-rel is megemelkedhet.
6. A vérnyomás csökkentő gyógyszerek bevétele előtt végezze el a mérést.
7. A mérést megelőző egy órában ne fogyasszon alkoholt, kávét, vagy koffeines italokat és mellőzze a dohányzást. Sose mérjen vérnyomást teli húgyhólyaggal, vizelési ingerrel küzdve. A megtelt vízhólyag akár 10Hgmm-rel is növelheti a vérnyomást.
8. A vérnyomás napszaki ingadozást mutat. Rendszerint reggeli órákban a legmagasabb az értéke, majd napközben estefelé fokozatosan csökken. Egy embernek kb 100 000 különböző vérnyomás értéke van naponta, így az egyéni mérések önmagukban nem adnak értékelhető eredményt. Csak a napnak ugyanabban az időszakában hosszú távon végzett rendszeres vérnyomás mérés biztosítja a vérnyomás értelmezhető értékelését. A mért értékek összehasonlíthatósága érdekében tehát mindig azonos napszakbantörténjen a mérés. A szakorvosok által reggeli felkelés utáni mérés illetve esti a napi munkatevékenységek utáni mérést javasoljnak. Vannak, akik naponta egyszer ellenőrzik a vérnyomásukat. Vannaki, akinél napi két, háromszori mérés szükséges.
9. Célszerű a  vérnyomásmérést 3 x megismételni, akkor a mérések között legalább 1 perc teljen el. Amennyiben hasonló értékeket mérünk, a 2. és 3. mérés álagát kell tekinteni aktuális vérnyomásértékn
   
10. Vezessen vérnyomás naplót. Tegye ezt precízen, követhetően. Minden esetben jegyezze fel a dátumot, a mérés időpontját (óra perc ) és tüntesse fel a mért szisztolés és diasztolés értékeket,  a pulzusszámot. Feltüntetheti a bevitt gyógyszereket is.

Ez attól függ, hogykiről van szó.

1. Akinek rendben van a vérnyomása és 50 év alatt van,  annak elég évente 1 x végezni un. kontroll mérést. A méréseket a fentiek alapján egy héten keresztül ugyanabban az időszakban elvégzi és teljes képet kap a vérnyomásáról.
2. 50 év felett, vagy akinek már volt problémája a vérnyomással de nem haladja meg a 140/90 Mgmm-t,  annak érdemes fél évente elvégezni az egy hetes kontroll méréseket. És ha magasabb mint 140/90 akkor orvoshoz kell fordulni.
3. Akik kezelésben vesznek részt, azoknál érdemes rendszeresen mérni a vérnyomást, addig, amíg nem stabilizálódik. Orvosával egyeztetni az értékeket.

Források:

• Magyar Hipertónia társaság : http://www.hypertension.hu/
• Deutsche Herzstiftung: Bluthochdruck:Was tun?
• Egy csapásra kétszer annyi hipertóniás:  http://pharmaonline.hu/
• 140 vagy 120 Hgmm legyen a szisztolés vérnyomás célértéke? http://pharmaonline.hu/
• Új ajánlások magasvérnyomás esetén: http://medicalonline.hu/